Anglia - Belgium - Németország

Február első hétvégéjén péntek délutáni indulással Anglia felé vettük az irányt autóval. Meg természetesen egy vontatóval, hogy az ebay-en megszerzett "óriás" munkagépet Magyarországra hozzuk. Teljesítménytúrának indult a történet, mivel vasárnap estig 3500 km levezetésével terveztük hazaérkezésünket Budapestre. Ez csak váltott vezetéssel volt megoldható.

Szombat reggel 10,50-re lefoglaltuk a helyünket az Eurotunnel - csatornaalagút járatára. A tervezésünk tökéletes volt, mert 5 perccel korábban sikerült érkeznünk. Mindezt úgy értük el, hogy váltott vezetéssel egész éjszaka úton voltunk. Reggeli pihenésképpen, mikor már láttuk, hogy odaérünk időben megálltunk egy kicsit Belgiumban Gent közepén ejtőzni. Gyönyörű kis templom tövében egy antik régiségpiac várt bennünket. A téren lévő kis üzletek kipakolták portékáikat már reggel 8 órakor az utcára és lehetett nézelődni, vásárolni. Az egyik üzlet előtt kávézásra csalogató székek és asztalok voltak, ahol természetesen ültek és nézelődtek a hidegben. Sajnos ez nekünk nem fért bele az időbe.

Óriási kincseket nem találtunk, de a nagyon hangulatos volt a tér a templom tövében.

 Találtunk viszont egy elég érdekes utcai berendezést, amelyet eddig még sehol nem láttunk. A férfiaknak nyújtott segítséget a dolguk elvégzésében. Női változatra nem leltünk. :)

 Hiába értünk azonban időben a vonathoz, 1 órás késést jeleztek előre technikai okok miatt. Ez valószínűleg amiatt volt, hogy a hétvégére nagyon sok belga és holland Anglia felé vette az irányt. Az alagúthoz egyenes út vitt az autópályáról, igazából el sem lehetett tévedni és keresgélni sem kellett egyáltalán. Az alagút bejárata előtt már egy hatalmas komplexum van, ahol forgalmi adó nélküli bevásárlást lehet ejteni az időben érkezőknek. Mi ezt kihagytuk és jobbnak láttuk, ha beállunk a sorba. Rendesen ki is kaptak bennünket egy gyors ellenőrzésre. Kissé hihetetlennek tűnt, hogy nézelődni jöttünk 1 napra egy óriási utánfutóval Angliába. Az ellenőrzés folyamán benéztek a futó alá, némi kábítószert keresve valószínűleg. De mikor megtudták, hogy miért jövünk, szinte azonnal továbbengedtek. Egy órát kellett várakozni az erőmű benyomását keltő telepen, amely az alagút előtt volt. Majd ezt követően elindítottak bennünket. Én csak vártam, hogy hol fogom már meglátni a vonatot, de elég nehéz volt felfedezni. Eltelt már egy kis idő, amikor rájöttem, hogy a betonépületnek tűnő valami mozgásra is képes és tulajdonképpen az a vonat. Volt meglepetés.... Majd ez után az épület két oldala megnyílt és elkezdte sorban elnyelni a járműveket. 

 
Sajnos a vonat maga itt nem túl jól látható, nem sikerült elfogadható képet készíteni róla. De az élményt elég nehéz is lenne ezzel átadni. A vonat belsejébe az emeletes buszok is simán befértek. Kamionok nem tudom merre mentek, mert azokat nem láttunk, de természetesen azok is befértek volna. Valószínűleg azok külön vonaton mentek.

Talán a mások által készített kép egy kicsit hitelesebben mutatja, hogy mire is lehet számítani.

 Ahogy megtelt a vonat el is indultunk. Nem úgy tűnt, mintha nagy sebességgel mentünk volna, de a távolság és az idő függvényében valószínűleg 80-100 km/óra sebességgel mehettünk. Kb. 35 perc alatt meg is érkeztünk a másik oldalra. Szó szerint a másik oldalra, mert ahogy kigurultunk a vonatból, szinte azonnal egy autópályán találtunk magunkat. Csak természetesen nem a megszokott oldalon jöttek szembe a járművek.. Rettentő furcsa volt a fordított közlekedés. Szerencse volt, hogy autópályán mentünk először, mert ez adott egy kis időt arra, hogy megszokjuk a másik oldalról jövő szembe forgalmat. Az autópályán belül is fordítva voltak a külső és belső sávok. Ez a jobbról történő előzés elég extrémnek tűnt először. De ez csak a bemelegítés volt. 

Az autópályáról letérve megálltunk egy kisebb üzletközpontnál. Legalábbis először azt hittük, hogy üzletközpont. A parkolója szinten teljesen tele volt, de azért sikerült helyet találnunk méretes hosszúságú járművünk számára. Gyorsan körbejártuk a "center"-t, mivel a mellékhelyiséget kerestük. Eközben az tűnt fel számunkra, hogy csak gyors-étkezdéket látunk mindenhol. És ez így is volt, mert az angolok számára közkedvelt táplálkozási helyet sikerült megtalálnunk. Mindenki gyorsan evett valami gyors kaját és már ment is tovább. Mi is gyorsan bedobtunk egy kávét és haladtunk tovább a célunk felé. 

Az érkezési pontunk nem volt messze az autópályától, ezért nem kellett sokat mennünk autópályán kívül. Az autópályán kívül ugyanis azért a szembejövő forgalom sokkolóbb volt. Hát még a körforgalom.... Számunkra megszokottól eltérő irányba behajtani.... Idővel biztosan megszokja az ember, de nem volt sok időnk.

Szerencsére gyorsan megtaláltuk a helyet, ahová érkeznünk kellett. A megszerzett járművet is viszonylag rövid időn belül sikerül felpakolni az utánfutóra. Ahogy elkészültünk elkezdett esni az eső..... Ezt megúsztuk.

 Most már egy "kis" plussz súllyal megpakolva hazafelé vettük az irányt. Mivel időben sikerült végeznünk és még volt időnk a vonat indulásáig, ezért úgy döntöttünk, hogy megnézünk egy helyi Tesco és egy Marks & Spencer boltot. Sikerült egy igazi kis angol vidékre betévednünk.